Ahogy a divatvilágban, úgy a kozmetikai iparban is megfigyelhetők bizonyos trendek, felkapott és mumusként kikiáltott összetevők. Könnyű hinni egy kutatási eredményekre hivatkozó írásnak, hiszen az orvosok mégiscsak jobban tudják – gondolhatjuk. Az internet pedig telis tele van kutatásokra hivatkozó féligazságokkal.

Én sokáig mérlegelés nélkül elhittem ezeket, mikor elkezdett foglalkoztatni a bőrápolás. Az egyik ilyen összetevő, amit nagy ívben elkerültem, az alkohol volt. Számomra megbízhatónak és követendőnek ítélt honlapok, blogok, szakértők, kozmetikusok az alkohol tartalmú kozmetikumok káros hatásaira hívták fel a figyelmemet. „Az alkohol szárítja a bőrt!” „Tévhit, hogy jó a pattanásos, zsíros bőrre! Többet árt, mint használ!” Én pedig elkezdtem levadászni az összetevőlistákról, nehogy magamra kenjem, hiszen enélkül is volt éppen elég baja a bőrömnek.

Majd arra lettem figyelmes, hogy a természetes kozmetikumokat gyártó cégek előszeretettel használják egyes készítményeikben az alkoholt. Ezen felbuzdulva elkezdtem feltúrni a netet.

Sok mindent találtam pro és kontra, amit igyekszem emészthető formában megjeleníteni itt az EzüstKörtén. Azonban nem célom igazságot tenni, csupán a saját igazságomat írhatom le, és azt, hogy az én véleményem mennyiben változott a megismert információk birtokában.

A kozmetikumokban leginkább a denaturált szesz (alcohol denat/ethylalcohol/benzyl alcohol) fordul elő, az itt említett kritikák és vélemények is vele foglalkoznak. A zsíralkoholok (cetyl /stearyl alcohol/ cetearyl) más vegyületek, eltérő tulajdonságokkal, róluk majd később lesz szó.

Hogyan hangzanak az ellenérvek? Miért haragszanak az alkoholra?

A Krémmánia Dr. Leslie Baumann amerikai bőrgyógyász és Paula Begoun amerikai kozmetikai szakértő meglátásaira alapozza véleményét.
Ezt olvashatjuk az alkoholról:

• „A kozmetikumokban oldószerként, sűrűség szabályozóként (viszkozitás csökkentő), fertőtlenítőszerként, habzás csökkentőként (a kozmetikum rázásra se kezdjen el habzani) és tartósítószerként használatos. „
• „Szárító, irritáló hatással lehet a bőrre, és elősegítheti a káros szabad gyökök képződését is, különösen ha az INCI lista első helyeinek egyikén található.”
• „A híres amerikai bőrgyógyász, Leslie Baumann szerint kerüljük azokat a készítményeket, ahol az alkohol az INCI lista első 7 helyének egyikén található.”

Paula Begoun-tól a Beautypedia-n a következőket olvastam az alkoholról:

• Az alkohol bőrszárazságot okoz, és gyengíti a bőr gyógyulási képességét. Irritálja a bőrt.
• A fellépő irritáció során sérül az egészséges kollagén termelés, miközben a pórusokban serkenti az olaj termelődését, ami még több problémát okoz.
• Az irritáció gyulladást okozó anyagokat idéz elő, ami közvetlenül az olajmirigyeket célozza meg. Ezek a gyulladást okozó anyagok pedig serkentik az olajtermelődést, ami megnöveli a pórusok méretét és a pattanások megjelenésének valószínűségét.

Vagyis a zsíros, pattanásos bőr állapotán csak ront az alkohol. A fent felsoroltakat konkrét orvosi kutatásokra hivatkozva fogalmazza meg Paula.

Ki merne ezek után alkohol tartalmú készítményt magára kenni?

Ezt követően Antal Vali honlapján kutakodtam. Az itt olvasottak árnyalták a bennem kialakult képet.

Hatóanyag keresője az általam is ismert forrást használja. Dr. Rózsa Sándor Testápoló kislexikonja szerint a denaturált szesz „változó megítélésű” összetevő, és eseti értékelés szükséges a kölcsönhatások miatt. Funkciója szerint „oldószer, tartósító, frissítő”. A forrás még azt a megjegyzést fűzi az alkoholhoz, miszerint „gyakori alkalmazása bőr-, és nyálkahártya izgató, a bőrt kiszárítja, megfelelő hígításban azonban nem irritál”.

Egy olvasói kérdésre adott válasz vitt közelebb a megoldáshoz. Az olvasó okosan azt a kérdést tette fel, hogy „egy kozmetikumnak mennyi lehet a maximális alkoholtartalma, amely még hasznos lehet?”

Antal Vali leírja válaszában, hogy az elfogadott alkohol mennyisége a termék típusától is függ. Egy hajszesznek egészen biztosan nagyobb az alkoholtartalma, mint egy arc toniknak, ugyanakkor az sem mindegy, hogy maga az alkohol hány százalékos. Általánosságban véve arra hívja fel a figyelmet, hogy egy kozmetikum alkoholtartalma ne haladja meg a 30%-ot. „Sok kozmetikumban csak amiatt van alkohol, mert az értékes hatóanyagok kivonata alkoholos, azaz tinktúra formában kerülnek bele.”

A dilemmát okozó Kamillás arckrém

Ott álltam, kezemben egy hatékony és kiváló hidratáló hatású Kamillás arckrémmel, aminek az összetevői között 2. helyen szerepelt az alkohol. A terméket azért vettem meg, mert volt már pozitív tapasztalatom a gyártóval, éppen télre kerestem egy hatásos hidratáló krémet a pattanásos bőrömre, és természetes alternatívát a bőrgyógyász által felírt Alksebor kenőcs helyett. Eleinte szemlesütve kenegettem magam, majd azt tapasztaltam, hogy nemcsak a pattanásaimra volt jó hatással, hanem az orrom körüli seborrheás dermatitiszt is csökkentette. Irritáció sehol! Ekkor írtam egy levelet Dr. Mester Ildikónak, a Magister Products ügyvezetőjének, hogy tisztázzuk az alkohol szerepét a krémben, ill. kértem az ő álláspontját erről az összetevőről.

A következőket tudtam meg:

• A cég növényi alkoholt használ a készítményeiben, melyet az ECOCERT* biokozmetikumokat minősítő cég is elfogad az összetevők listájában.
• „A növényi alkoholt nem mesterségesen szintetizált, vegyi anyagokkal katalizált folyamat végeredményeként, hanem cukor és keményítő tartalmú növényekből állítják elő.”
• Számtalan növényi hatóanyagnak a kivonását csak az alkoholos közeg tudja biztosítani.
• A Kamillás arckrémben 2. helyen áll az összetevőlistán, de csak 5%-nyi alkoholt tartalmaz, mert sok komponenssel és hatóanyaggal dolgoznak.
• A zsíros, aknés, gyulladt bőrnél alapvető a kiváló fertőtlenítés, amit a természetes anyagok közül igazán jól csak az alkohol tud megoldani.
• A többi tápláló összetevőnek köszönhetően nincs szárító hatása a készítményben.

Ildikó felhívta a figyelmet arra is, hogy fontos ismerni a növényi hatóanyagok egymásra gyakorolt hatását ahhoz, hogy a bőr számára értékes és egészséges készítmény jöjjön létre.

Így felhasználóként az összes hatóanyagot, rendszerben érdemes szemlélni. Félrevezető lehet egyetlen, egyébként természetes összetevő alapján következtetéseket levonni.

Kenjem, vagy ne kenjem? Ez itt a kérdés!

Az ismeretek birtokában ezekre a következtetésekre jutottam:

• Megfelelően kis mennyiségben nem okoz gondot az alkohol.

/Azt gondolom, itt van a kutya elásva, és ez okozza a félreértéseket. A források ugyanis ritkán említenek konkrét arányokat, ami termékcsoporttól is függ./

• Antal Vali 30% alatt javasolja csak a használatát, a Magister Products Kamillás krémében alig 5%-nyi alkohol van. Ez nem okozhat gondot.
• Zsíros, pattanásos bőrnél szükséges a fertőtlenítés, és a természetes összetevők közül az alkohol hatékonyan biztosítja ezt.
• Száraz, érzékeny bőrnél azonban nem erőltetném a használatát, bár ez egyéni érzékenységtől is függ, ugyanakkor ennél a bőrtípusnál kevésbé hatékony fertőtlenítő is szóba jöhet.
• Az, hogy az összetevő lista hányadik helyén szerepel egy anyag, még nem ad biztos támpontot a termékben előforduló mennyiséget illetően. Ez nagyban függ attól, hogy mennyi összetevőből áll a készítmény összesen.
• A növényi alkoholt tartalmazó készítmények azért előnyösek, mert természetes tartósítószer révén kiválthatják a mesterséges konzerváló szerek használatát.
• Bizonyos növényi összetevők hatékony kivonása és készítménybe foglalása csak az alkohol segítségével történhet.
• Számomra és a bőröm számára elfogadható, ha kis mennyiségben tartalmazza az alkoholt 1-2 készítmény, amit napi szinten használok. A hatékonyság a többi összetevővel való szinergián múlik.

A hatékony és kíméletes bőrápolásnál hasonlóan az önismerethez, megfelelő bőrismerettel is rendelkeznünk kell. Vagyis nem elég tudni, milyen a bőrtípusunk. Az egészséges és hatékony bőrápoláshoz az is nélkülözhetetlen, hogy ismerjük a leggyakrabban használt összetevőkre adott reakciónkat.

Források:
http://www.beautypedia.com
http://blog.kremmania.hu/2011/01/paula-begoun-paulas-choise-es.html
http://eletmodszer.com/hatoanyagkereso
Rózsa Sándor: Testápoló kislexikon (Ökotárs Fogyasztóvédelmi Füzetek 2001)

*ECOCERT minősítés: Az ECOCERT egy nemzetközileg is elismert francia bio minősítés, amely 2002 óta vizsgálja a kozmetikumok összetételét, valamint természetes és ökológiai minőségét.