Az UV-sugárzás előrejelzését május 1-jétől szeptember 30-ig az Országos Meteorológiai Szolgálat végzi. De mi történik október 1. és április 30. között?
Méltatlanul hanyagolt téma ebben az őszi-téli időszakban a fényvédelem, mert a rövidülő nappalok, a gyakori felhőtakaró és a vastag ruházat viselése abban a hitben tarthat bennünket, hogy a bőrünknek nem eshet bántódása. A gyakorlott síelők a hegyekben használnak ugyan fényvédőt, de hazaérve ismét félreteszik azt. Pedig fontos, hogy tisztában legyünk az UV sugárzás tulajdonságaival annak érdekében, hogy eldönthessük, mikor-hogyan kívánunk védekezni ellene.
Az elmúlt években hazánkban (is) nőtt a napsütéses órák száma, ami mindegyik évszak esetén kimutatható. Ezzel együtt a beérkező UV dózis is többszörösére nőtt. A bőr öregedése pedig 80–90%-ban fényöregedés.
Mi az az UV-sugárzás?
Ultraibolya sugárzás – ibolyántúli sugarak – a napfény nem látható sugárzása. (Tehát nemcsak olyankor érhet bennünket, amikor jól láthatóan süt a nap, az ég pedig tiszta!)
UV-A: 0,32–0,38 μm
Ezek a sugarak hatolnak a legmélyebbre a bőrben, áthatolnak a hámrétegen, le az irháig. A bőröregedésért, vízvesztésért, és a korai ráncok kialakulásáért felelnek. Borult időben és télen is eléri a bőrfelszínt!
UV-B: 0,28–0,32 μm
A hámrétegen belül a bazális rétegig jutnak. Ezek a sugarak okozzák a bőrpírt, a „leégést”, szövetelhalást, továbbá gyulladás- és rákkeltő hatásúak.
A Föld felszínét kb. 15x annyi UV-A sugárzás éri, mint UV-B. Az ablaküveg megszűri az UV-B sugarak többségét (ezért nem égünk le ablak mögött), de az UV-A sugarakat szinte mind átengedi!
UV-C: 0,20–0,28 μm
A bőrfelszínig hatolnak, fertőtlenítő hatásúak, de bőrgyulladást és kötőhártya-gyulladást is előidézhetnek.
Mi befolyásolja a földfelszínre érkező UV mennyiségét és intenzitását?
A légkör sugárzás-átbocsátási állapota függ:
- a szennyezettségtől,
- a felhőzettől,
- és az ózontartalomtól is.
A felszínt elérő intenzitás pedig függ a napsugarak beesési szögétől.
Hiába jár alacsonyabban a nap télen, mint nyáron. Önmagában ez a tény nem képes megvédeni bennünket az UV-sugárzás káros hatásaitól, hiszen télen is ugyanaz a Nap süt, mint nyáron. A kisebb beesési szög csak annyit eredményez, hogy rövidebbek a nappalok, emiatt kevesebb időt töltünk a szabadban, és így kevésbé vagyunk kitéve az UV-sugárzásnak.
Télen sokkal gyakoribb a felhős, borult égbolt! – mondhatnád
A felhőzetnek van ugyan gyengítő hatása, de bizonyos esetekben inkább szétszórja a sugárzást, és egyes felhőfajták különböző mértékben módosítják. Hatása elsősorban nagyobb borultság idején számottevő. Egy zárt felhőzet csökkenti a besugárzást, ám 10–30%-os borultság idején az UV-B sugárzás erőssége meghaladja a derült ég esetén mérhető sugárzásmennyiséget! A bőröregedésért felelős UV-A sugaraknak pedig a felhőtakaró sem képez akadályt.
Laikusként és megfelelő műszerek nélkül azonban sem a légkör ózon tartalmát, sem a légszennyezettség pontos mértékét, sem a felhőtakaró típusát nem tudjuk megítélni.
+1 megfigyelés:
Ha összeadjuk a napsütéses órák számát októbertől áprilisig, szintén magas számot kapunk. Nem olyan magasat, mint a nyári hónapokban, de ha ezeket az órákat megfelelő fényvédelem nélkül töltjük a szabadban, veszélynek tesszük ki a bőrünket.*
Igyekezzünk ősztől tavaszig is megoldást találni bőrünk védelmére.
A következő részben ezeknek a lehetőségeknek nézünk utána. Tehát folyt.köv.
Források:
https://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/altalanos_eghajlati_jellemzes/sugarzas/
*https://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/eghajlati_visszatekinto/elmult_evek_idojarasa/
*https://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/eghajlati_visszatekinto/elmult_evek_idojarasa/
http://nimbus.elte.hu/tanszek/docs/BSc/2017_2/David_Reka_Agnes_2017.pdf