Tények vs. tévhitek és féligazságok az őszi-téli UV sugárzásról 1. rész

Az UV-sugárzás előrejelzését május 1-jétől szeptember 30-ig az Országos Meteorológiai Szolgálat végzi. De mi történik október 1. és április 30. között?

Méltatlanul hanyagolt téma ebben az őszi-téli időszakban a fényvédelem, mert a rövidülő nappalok, a gyakori felhőtakaró és a vastag ruházat viselése abban a hitben tarthat bennünket, hogy a bőrünknek nem eshet bántódása. A gyakorlott síelők a hegyekben használnak ugyan fényvédőt, de hazaérve ismét félreteszik azt. Pedig fontos, hogy tisztában legyünk az UV sugárzás tulajdonságaival annak érdekében, hogy eldönthessük, mikor-hogyan kívánunk védekezni ellene.

Az elmúlt években hazánkban (is) nőtt a napsütéses órák száma, ami mindegyik évszak esetén kimutatható. Ezzel együtt a beérkező UV dózis is többszörösére nőtt. A bőr öregedése pedig 80–90%-ban fényöregedés.

Mi az az UV-sugárzás?

Ultraibolya sugárzás – ibolyántúli sugarak – a napfény nem látható sugárzása. (Tehát nemcsak olyankor érhet bennünket, amikor jól láthatóan süt a nap, az ég pedig tiszta!)

UV-A: 0,32–0,38 μm

Ezek a sugarak hatolnak a legmélyebbre a bőrben, áthatolnak a hámrétegen, le az irháig. A bőröregedésért, vízvesztésért, és a korai ráncok kialakulásáért felelnek. Borult időben és télen is eléri a bőrfelszínt!

UV-B: 0,28–0,32 μm

A hámrétegen belül a bazális rétegig jutnak. Ezek a sugarak okozzák a bőrpírt, a „leégést”, szövetelhalást, továbbá gyulladás- és rákkeltő hatásúak.

A Föld felszínét kb. 15x annyi UV-A sugárzás éri, mint UV-B. Az ablaküveg megszűri az UV-B sugarak többségét (ezért nem égünk le ablak mögött), de az UV-A sugarakat szinte mind átengedi!

UV-C: 0,20–0,28 μm

A bőrfelszínig hatolnak, fertőtlenítő hatásúak, de bőrgyulladást és kötőhártya-gyulladást is előidézhetnek.

Mi befolyásolja a földfelszínre érkező UV mennyiségét és intenzitását?

A légkör sugárzás-átbocsátási állapota függ:

  • a szennyezettségtől,
  • a felhőzettől,
  • és az ózontartalomtól is.

A felszínt elérő intenzitás pedig függ a napsugarak beesési szögétől.

Hiába jár alacsonyabban a nap télen, mint nyáron. Önmagában ez a tény nem képes megvédeni bennünket az UV-sugárzás káros hatásaitól, hiszen télen is ugyanaz a Nap süt, mint nyáron. A kisebb beesési szög csak annyit eredményez, hogy rövidebbek a nappalok, emiatt kevesebb időt töltünk a szabadban, és így kevésbé vagyunk kitéve az UV-sugárzásnak.

Télen sokkal gyakoribb a felhős, borult égbolt! – mondhatnád

A felhőzetnek van ugyan gyengítő hatása, de bizonyos esetekben inkább szétszórja a sugárzást, és egyes felhőfajták különböző mértékben módosítják. Hatása elsősorban nagyobb borultság idején számottevő. Egy zárt felhőzet csökkenti a besugárzást, ám 1030%-os borultság idején az UV-B sugárzás erőssége meghaladja a derült ég esetén mérhető sugárzásmennyiséget! A bőröregedésért felelős UV-A sugaraknak pedig a felhőtakaró sem képez akadályt.

Laikusként és megfelelő műszerek nélkül azonban sem a légkör ózon tartalmát, sem a légszennyezettség pontos mértékét, sem a felhőtakaró típusát nem tudjuk megítélni.

 +1 megfigyelés:

Ha összeadjuk a napsütéses órák számát októbertől áprilisig, szintén magas számot kapunk. Nem olyan magasat, mint a nyári hónapokban, de ha ezeket az órákat megfelelő fényvédelem nélkül töltjük a szabadban, veszélynek tesszük ki a bőrünket.*

Igyekezzünk ősztől tavaszig is megoldást találni bőrünk védelmére.

A következő részben ezeknek a lehetőségeknek nézünk utána. Tehát folyt.köv.

 

Források:

https://www.antsz.hu/data/cms39360/Kozegeszsegugyi_tanacsok_a_napsugarzas_karos_hatasainak_megelozesere.pdf

https://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/altalanos_eghajlati_jellemzes/sugarzas/

*https://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/eghajlati_visszatekinto/elmult_evek_idojarasa/

*https://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/eghajlati_visszatekinto/elmult_evek_idojarasa/

http://nimbus.elte.hu/tanszek/docs/BSc/2017_2/David_Reka_Agnes_2017.pdf

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.