Mi másról lehetne írni két hőhullám között, mint a dezodorokról? Tegye fel a kezét, aki nem izzad 35 fokban? És most az tegye fel, akinek jól áll az izzadságfolt a ruháján? Úgy látom senkinek, így most kénytelenek leszünk megnyugtatni a lelkiismeretünket, ha időnként, hangsúlyozom időnként alumínium tartalmú dezodort (is) használunk. Manapság illik haragudni az alumínium tartalmú készítményekre, én mégsem fogok pálcát törni afölött, aki a keze ügyében tart egyet nyáron. Tudom, furcsán hangozhat egy természetes bőrápolással foglalkozó oldalon, de kérlek olvasd végig.

Mi az izzadás funkciója a szervezetben?            

Az izzadás egyáltalán nem kóros tünet, főként nem a nyári kánikulában. A szervezetünk természetes védekező funkciója, a túlzott felmelegedés ellen. Ezzel hűtjük magunkat, sőt az izzadságmirigyeken keresztül méreganyagoktól is megszabadulunk. A testünk számtalan pontján vannak izzadságmirigyek, de a legtöbb a hónaljban, a tenyéren és a talpon található. Tehát azért, hogy gátat szabjunk a túlzott izzadásnak, illetve a kialakuló testszagnak, dezodorokat-izzadásgátlókat használunk.

Mi a különbség a dezodorok és az izzadásgátlók között?

A gyakorlatban sokszor egymás szinonimájaként emlegetik őket, de hivatalosan a dezodorok a kellemetlen testszaggal veszik fel a harcot, az izzadásgátlók pedig a pórusok összehúzásával és a verejtékmirigyek szabályozásával igyekeznek megakadályozni az izzadást. És mindezt gyakran aluminum chlorohydrate-tal teszik.

Szeretném leszögezni, hogy az izzadás megakadályozása, és ezeknek a bizonyos pórusoknak az összehúzása hosszú távon káros lehet, mivel a méreganyagok nem tudnak távozni.

Én a következő kategóriákba sorolom ezeket a készítményeket: létezik alumínium tartalmú izzadásgátló, van az alumínium mentes, aztán az alumentes DE alkohol tartalmú és végül a minden-mentes!

Mi a helyzet az aluminum chlorohydrate-tal?

Az aluminum chlorohydrate, vagyis az alumínium só vitatott összetevője az izzadásgátlóknak, és egyéb kozmetikumoknak. Több tudományos kutatás is foglalkozik a témával, hogy milyen mértékben halmozódhat fel a szervezetben, és fokozza-e a mellrák, valamint az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát. Pro és kontra is olvastam a témában, azonban egy-egy új eredményt rendszerint a másik tábor villámgyorsan cáfol. Így legyen okos az ember!

Én miért hanyagolom az alumínium tartalmú dezodorokat?

Tinédzser koromban a hormonális változásokkal egyidőben elkezdtem nagyon izzadni. Az zavart az egészben, hogy folyton meglátszódott a felsőimen. Kellemetlenül éreztem magam emiatt. A helyzet pedig nem javult évekkel később sem. Idegesített, hogy folyton erre kellett figyelnem, ha ruhát vettem, vajon meglátszik-e majd rajta a folt. Amikor pedig meglátszódott, úgy próbáltam palástolni, hogy nem emelgettem a karom. Amitől persze csak még jobban izzadtam ? Mígnem találtam egy egyszerű retro készítményt, rengeteg alumínium sóval, ami végül szabályozta az izzadást. Egy idő után elég volt csak néhány hetente használom, és nagyon elégedett is voltam az eredménnyel. Pár év használat után azonban találtam egy kis csomót a mellemben. Megvizsgáltattam, semmi komoly. Valójában nem tudják mi lehet az, valószínűleg „csak” nyirokcsomó duzzanat, de rendszeresen ellenőriztetnem kell. Ez elgondolkodtatott. Igaz, nem mellrák, de vajon azzal, hogy szánt szándékkal meg akartam akadályozni az izzadást, és eltömítettem a pórusaimat alumínium sóval, nem járultam-e hozzá mindehhez? Ezért visszafogtam magam az alus izzadásgátlók terén, és több természetes dezodort is kipróbáltam, illetve használok azóta is. Ettől az izzadásra való hajlamom azonban nem lett jobb, és ez különösen nyáron zavar. Így tartok otthon alumínium tartalmú készítményt, és néha használom. A természetes dezodorok pedig maradnak ősztől tavaszig a napi rutin részei. Vannak helyzetek, amikor nem viríthat folt a hónaljamban és nincs lehetőségem napközben újra dezodorálni.

Mi a helyzet az alkohollal?

Az alkoholra is divatos mostanában haragudni, de én nem állok be a sorba. Egy korábbi bejegyzésben már írtam erről a témáról. A dezodorokba elsősorban a fertőtlenítő, másodsorban a tartósító hatása miatt kerül alkohol. Megakadályozza a kellemetlen szagok kialakulását. Aki azonban érzékeny rá, inkább kerülje. Felesleges démonizálni.

Mit tudnak a natúr, minden-mentes dezodorok?

Természetes összetevőkkel tartanak illatosan. Az izzadós-típusoknak kevés lehet a hatásuk, mivel nem szabályozzák az izzadás mértékét. Nekem nap közben újra kell kennem őket, hogy ne legyek büdi, vagyis kellett hoznom némi kompromisszumot velük kapcsolatban.

És a konkluzió? Ha lehet egyáltalán annak nevezni.

Nem akarom már megakadályozni az izzadást, csak kordában tartani, a legtöbb készítmény úgysem képes többre. És a célom, a kellemetlen testszag elkerülése. Ha pedig néha-néha a kezem ügyében tartok egy alus izzadásgátlót, igyekszem lelkiismeret-furdalás nélkül használni. Attól úgyis csak jobban izzadnék. ?

A következő bejegyzésben megosztom majd a tapasztalataimat az általam használt dezodorokról és izzadásgátlókról.